Kerti zöldhulladék tartály

ECO MASTER 300 háztartási komposztáló

  • Ürtartalom: 300 L
  • Tömeg: 6 kg
  • Méret: 60x60x90 cm
komposztláda

Kiknek ajánljuk?

A komposztálás mindazokat érinti, akik bármilyen növényt termesztenek. Legyen az zöldség, gyümölcs, fűszernövény vagy virág, minden tekintetben javítja az adott növény minőségét és esztétikáját. A komposztálás független a növénytermesztés nagyságrendjétől, ajánlott azoknak, akik gazdálkodók, és ajánlott azok számára is, akik csupán konyhakertet vagy virágágyásokat tartanak fenn. Sokan nem tudnak mit kezdeni a lenyírt fűvel, lemetszett növényrészekkel, lehullott ágakkal, konyhai hulladékkal, az ősszel kertből kikerülő elszáradt növénymaradványokkal. Pedig ezekből az anyagokból nagyon jó szerves trágya készíthető néhány hónap alatt.
De mi is az a komposztálás? Hogyan játszódik le és mi lesz a végterméke? Mire használható fel? Még számos kérdést tehetünk fel, de lássuk ezekre a kérdésekre a választ. A komposztálás olyan eljárás, amikor a háztartásban keletkező szerves hulladékokból különböző lebomlási folyamatok során olyan szerves anyag keletkezik, amelyeket a talajba visszajuttathatunk. Ez az anyag pozitívan befolyásolja a talaj termőképességét, megfelelő tápanyag utánpótlást nyújt a növények számára. Egy másik fontos célja, hogy a háztartásokban keletkező hulladékmennyiség lényegesen csökkenthető, így egyben a lerakással ártalmatlanított hulladékok mennyiségi csökkentését is jelenti.

Jó tanácsok

Néhány alapvető tudnivalót érdemes tudni mielőtt bárki elkezdi a komposztálást, ezzel hibáknak lehet elejét venni, és akár első alkalommal is tökéletes komposztot lehet létrehozni.

Komposztáló edények elhelyezése
Mindenképpen több komposztáló edényre van szükség, hogy a folyamatosságot ne kelljen megszakítani, mivel a komposztálás folyamata hónapokat vesz igénybe, és ez idő alatt is lesznek olyan hulladékok, melyek jó alapanyagot jelentenek a komposztáláshoz.
Ezért érdemes akár három komposztáló edényt is használni, egyikben történik a komposztálás, másikban a kész komposztot tároljuk, harmadikban pedig a hulladék gyűjtése folyik, amiből majd a következő komposzt készül.
Ezeket az edényeket úgy kell elhelyezni, hogy ne legyen kitéve folyamatos napsugárzásnak, hiszen akkor hamar kiszárad, és a lebomlás folyamata lelassul. Ám mindenképpen esővédett helyen kell elhelyezni, hiszen a túl sok nedvesség rothadást idéz elő, és a komposzt esetében nem a rothadás, hanem a korhadás, a lebomlás a cél.

Komposzt alapanyagok
Csak olyan szerves anyagok használhatók fel a komposztáláshoz, amik a háztartásból vagy a kertből származnak, ezek közül sem minden használható fel.
A kertből semmiképpen ne használjuk fel a gyomnövényeket, mert abban még lehetnek életképes gyommagvak, illetve szaporodásra alkalmas részek, amik visszafertőzhetik a kertet.
Érdemes a komposzt alapanyagokat szisztematikusan gyűjteni, és keveréket készíteni, nem érdemes azonos anyagból nagy mennyiséget felhalmozni.
A fanyesedékeket fel kell aprítani, mivel ezek feldarabolása megnöveli a felületet, és ez meggyorsítja a mikroorganizmusok munkáját, gyorsabb lesz a korhadás.

Mikor használható a komposzt
Amikor a komposzt még nem ért meg teljesen, akkor nem használható fel a kertben, illetve a hatékonysága igen minimális lesz.
A nyers komposztban a tápanyagok oly módon találhatók meg, ami a növények számára értékesíthetetlen. A talaj értékét támogatja ugyan, de a növények nem képesek felhasználni az értékes tápanyagokat, ezért érdemes kivárni, míg a komposzt teljesen érett nem lesz, amit enyhe gombaszag jelez.
A felhasználás során figyelembe kell venni, hogy a komposzt nem virágföld, azt mindenképpen össze kell keverni termőfölddel a felhasználás előtt.

Komposztálás szakaszai

A komposztálás valójában a természet utánzása, hiszen ugyanez a körfolyamat játszódik le a természetben, amikor a szerves növényi hulladékok lebomlanak. Minden természetes folyamatnak megvannak a szakaszai, így a komposztálásnak is.
A komposztálás szakaszai csak akkor normál lefolyásúak, ha be vannak tartva a komposztálás szabályai, és csak olyan alapanyagok kerülnek bele, ami alkalmas a komposztálásra, valamint minden körülmény megfelelően van kialakítva.
A komposztálás szakaszai főként a hőmérséklet változásának alapján kerülnek meghatározásra, hosszuk elsősorban attól függ, hogy a komposztálás mennyire intenzív.

Bevezető szakasz
A komposztálás bevezető szakasza a legrövidebb, ez a mikroorganizmusok felszaporodásának szakasza. Ebben a szakaszban a komposztálást végző mikroorganizmusok számára ideális hőmérséklet alakul ki, 40 celsius fok körül.
Érdekesség, hogy nem csupán a baktériumok és a gombák kezdenek felszaporodni, hanem a sugárgombák is, melyek különlegesek, ugyanis antibiotikumokat termelnek, ami azután természetes úton fertőtleníti a komposztot.
A bevezető szakaszban indul meg a fehérjék és szénhidrátok átalakulása is, mivel ezek könnyebben bomló anyagok.

Hőszakasz
A második szakasza a komposztálásnak a hőszakasz, ami a hőmérséklet emelkedésével kezdődik.
A hőmérséklet emelkedésének hatására az előző szakasz mikroorganizmusai elpusztulnak, mivel számukra már nem elviselhető ez a hőmérséklet. Helyettük a magasabb hőmérsékletet kedvelő fajok jelennek meg. 50 celsius fok felett megjelennek a hőkedvelő gombák, majd 65 celsius fok felett egyéb baktériumok jelennek meg.
Ebben a szakaszban már a nehezebben lebomló anyagok lebontása is megkezdődik.

Átalakulás szakasza
A komposztálás harmadik szakasza az átalakulás szakasza, minek révén a hőmérséklet visszaesik 45 celsius fokra, és a könnyen bomló anyagok, valamint a cellulóz és a lignin lebomlása is véget ér.

Érés szakasza
A komposztálás negyedik szakasza az érés, minek révén a hőmérséklet fokozatosan csökken, míg el nem éri a környezet hőmérsékletét. Ekkor népesül be a komposzt a talajlakó állatokkal, akik számára nagyon sok tápanyagot biztosít a komposzt, emellett segítenek a komposzt átalakításában.
Megfelelő körülmények
Mint a fenti leírás alapján látható, nagyon sok élőlény szükségeltetik ahhoz a különböző szakaszokban, hogy a komposztálás folyamata végbemenjen, ezért a körülményeket úgy kell kialakítani, hogy ezek az élőlények ne hagyják el idejekorán a komposztot.
Amennyiben a körülmények nem megfelelőek, úgy az egyes szakaszokban rövidebb ideig tart majd a megfelelő hőmérséklet, és a mikroorganizmusok anélkül hagyják el a komposztot, vagy kipusztulnak, hogy elvégezték volna áldásos tevékenységüket.
Ez az elsődleges oka annak, hogy ki kell alakítani a megfelelő körülményeket a komposztáláshoz ahhoz, hogy a legjobb minőségű komposzt keletkezzen a végére.

Komposztáló feltöltése

A komposzt minősége különböző lehet és nagyon sok tényező hozzájárul a végeredményhez.
Nem csupán attól függ a végeredmény, hogy milyen anyagokat lettek elhelyezve a komposztálóba, de az is nagyon fontos hogyan lettek azok hozzáadva. A legjobb elhelyezési mód a rétegezés, hiszen így könnyebben átjárja a levegő a komposztáló belsejét, és normál idő alatt létrejöhet a komposzt. Abban az esetben, ha a komposztálandó anyagok tömörítésre kerülnek, sosem lesz jó minőségű a komposzt, mivel az anyagok nem szellőznek, így sokkal nagyobb az esélye a rothadásnak, ami nem egyenértékű a normál lebomlás folyamatával.

Komposztálás gyorsítása
A komposztálás folyamatát természetes úton is fel lehet gyorsítani, ha valaki túl későn kezdett hozzá és a komposztra szüksége van pár hónap múlva, akkor érdemes ezeket a gyorsító eljárásokat igénybe venni. A legegyszerűbb gyorsítási eljárás, ha a komposztálóba nem csak a hulladékot helyezzük bele, hanem érett komposztot is keverünk közé, ez meggyorsítja a lebomlás folyamatát. Ezen kívül lehet hozzátenni kőport és kerti földet, ez szintén a lebomlást segíti elő, illetve meggyorsítja azt. Érdemes többféle anyagot hozzáadni a komposzthoz, így gyorsabb lesz a folyamat. Amikor csak egyféle anyag kerül komposztálásra, akkor azt időről időre át kell keverni, illetve át kell rakni. Az aprítás nagyon lényeges kérdés, minél kisebbek a darabok, annál gyorsabb a lebomlás folyamata, és ez fordítva is igaz. Gallyak tekintetében erősen elhúzódhat a komposztálás folyamata, ha nem kerül aprításra. A fás részek önmagukban két-három év alatt bomlanak csak le, ezért, ha komposzthoz kerülnek hozzáadásra, akkor fel kell aprítani, valamint keverni kell más anyagokkal, amik segítik a lebomlás folyamatát.
Amennyiben gyorsítani szeretné valaki a komposztálás folyamatát, akkor érdemes a dió és gesztenyefa leveleit kihagyni. Ezek a levelek nem okoznak problémát, nem ártalmas anyagok, ám olyan lassan bomlanak le, hogy lassítják a komposztálás folyamatát.

Feltöltés és elhelyezés
A komposztáló feltöltésekor nem elegendő arra figyelni, hogy rétegesen és keverten legyen feltöltve az edény, de az elhelyezésre is roppant nagy figyelmet kell fordítani.
Nem lehet túl nedves helyen a komposztáló edény, mert akkor a komposzt rothadásnak indul, és ezt jobb elkerülni. Szintén rothadás történik, ha nem megfelelő a komposztáló edény szellőzése, ezért lazán kell feltölteni, valamint földre kell helyezni, így a különböző organizmusok is átjárhatják a komposztáló edényt, és elvégezhetik feladatukat a komposztban.

Miből legyen komposzt

Amikor a komposzt alapanyagáról van szó, akkor meghatározásra kerülnek azok az anyagok, melyek komposztálásra alkalmasak, azok, melyek lassíthatják a folyamatot, valamint azok az alapanyagok, melyek semmi szín alatt nem kerülhetnek bele a komposztálóba.
Elsődleges komposzt alapanyagok lehetnek a konyhai szerves hulladékok, valamint a kerti hulladékok.

Konyhai hulladék
A legjobb komposzt alapanyagok a zöldség és gyümölcs hulladékok, elvirágzott növények, a szobanövényekről lehullott levelek.
Ezen kívül ételmaradványok egy része is bekerülhet a komposzt alapanyagok közé. A kávézacc és a lefőzött tealevelek különösen jót tesznek a termőföldnek, valamint a tojás héja is nagyon jól hasznosítható. Arra azonban érdemes nagyon ügyelni, hogy főtt zöldségek ne kerüljenek a komposztba, valamint állati maradványok, csontok se. Gyümölcsök tekintetében a déli gyümölcsök héját érdemes kihagyni, mivel azok beoltásra kerülnek erjedésgátlóval, esetleg génkezeltek lehetnek, emiatt módosíthatják a komposzt minőségét, lassíthatják a folyamatot.

Kerti hulladékok
Kerti hulladékok nagy mennyiségben keletkeznek a ház körül, ezek nagy részét érdemes felhasználni a komposzthoz. Fanyesedékek, ágak, lehullott lomb, fűnyesedék, elnyílt virágok és lehullott gyümölcsök, mind felhasználható alapanyagok a komposzthoz. Arra nagyon kell ügyelni, hogy a fanyesedékek felaprítás után kerüljenek csak a komposztáló edénybe. Érdemes kihagyni a komposzt alapanyagok közül a viaszos leveleket, valamint a diófa és ecetfa lombját. Nem rontják a komposzt minőségét, csak lassítják a komposztálás folyamatát.

Egyéb hulladékok
A háztartásban előforduló papír és fa hulladék is felhasználható az alapanyagok között. Arra nagyon kell figyelni, hogy csak olyan papír kerüljön a komposztáló edénybe, ami nem színes és nem fényes, tehát képes normál úton lebomlani. Fa hulladék tekintetében hasonló a helyzet, kizárólag a kezeletlen fa hulladék kerüljön a komposztálandó alapanyagok közé, és csakis aprítás után.

Komposztálásra alkalmatlan anyagok
A szerves anyagok között is van sok olyan anyag, melyek alkalmatlanok a komposztálásra, ezért ezek nem kerülhetnek bele a komposztáló edénybe. Ilyen alkalmatlan anyag minden főtt ételmaradék, színes papírok, kezelt fahulladékok, minden vegyszer, hamu és por. A kerti hulladékok közül érdemes kihagyni a gyomnövényeket, mivel azok visszafertőzhetik a talajt, amennyiben még rendelkeznek szaporodásra képes részekkel.

Amennyiben olyan alapanyag válik kétségessé, mely nem található a fenti felsorolásban, akkor annak érdemes utánanézni, vagy a biztonság érdekében kihagyni a komposztáló edényből.

Forrás: http://www.komposztalo.com